A burgonya ágazat helyzetéről, támogatási lehetőségekről és a Burgonyakutatási Központ helyzetéről is szó esett a 2018. február 8-i burgonya ágazati fórumon. A keszthelyi rendezvényen termelők, állami szervek és különböző társaságok képviseltették magukat. A Georgikon Karon elhangzott, hogy átszervezik a kutatási központot a hatékonyabb értékesítés és kutatási munka érdekében.

Mintegy 25 hektáros területen termelik a vető-, és étkezési burgonyát a Georgikon földjein. Eddig a Burgonyakutatási Központ végezte a termelést a kutatási és nemesítési feladatok mellett. A sikeres gazdasági tevékenység érdekében idén tavasszal már a Georgikon Tanüzem fogja végezi  a szántóföldi vetőgumó termesztést.

Ez az átszervezés volt az egyik fő aktualitása az ágazati fórumnak. A Pannon Egyetem rektor helyettese, Kocsis László hangsúlyozta, hogy hatékonyságában erőteljes növekedést várnak az új rendszertől, melyben a kutatással foglalkozó szakembernek nem kell a piaci alapú termeléssel foglalkoznia.  A Burgonyakutatási Központ elmúlt 15 évének értékelése kapcsán elhangzott, hogy állami támogatás nélkül, önfenntartó módon sikerült kimagasló eredményeket elérni az intézetnek.

„Mindenesetre ilyen körülmények mellett is tudtunk nyolc új fajtát kinemesíteni, ezek közül, itteni, magyarországi viszonyok között piacvezető lett a Balatoni rózsa nevű fajtánk, ami egy óriási eredmény. Több fajtánkat most már környező országokban is termesztik, tehát ez az intézetnek a legfontosabb eredménye, illetve az hogy a 15 év alatt több száz tonna vetőburgonyát állítottunk elő, amit a gazdák természetesen sikerrel tudtak használni és ebből nekik profitjuk keletkezett” – nyilatkozta Polgár Zsolt, az intézet vezető kutatója.    

A tavalyi esztendő a primőr burgonya termesztőinek jól sikerült, azonban a nyári aszályos időszak végett a termések nem voltak kimagaslóak. Átlagosan 20-25 hektár burgonyát takarítottak be hektáronként a magyar gazdák. A nyár elejéig 50-60 forintos nyomott, de még jó áron értékesíthették a burgonya kilogrammját. Augusztus végétől ez teljesen bedőlt és azóta is stagnáló, alacsony áron tudják eladni a gumós növényt. A Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács nagyobb állami segítséget vár, hogy a magyar burgonya nagyobb teret nyerhessen.

„Nagy szükség lenne már az évek óta forszírozott állami segítségre, ugyan az idei évtől már egy kisebb támogatási csomag a magyar gazdálkodók számára, akik legalább egy hektáron termesztenek burgonyát, azonban úgy érezzük, hogy ez még mindig kevés és lehetne javítani a piaci lehetőségeken is” – mondta el televíziónknak Varga György, a terméktanács tagja. 

A burgonya ágazati fórumon a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője hangsúlyozta, hogy a kormányzat célja az öntözéses rendszerek fejlesztése, hiszen választ kell adni a klímaváltozás negatív hatásaira. Szépe Ferenc méltatta a keszthelyi Burgonyakutatási Központ tevékenységét: „Jó volt a cél, amikor ezt a Zsolték kitűzték, hogy rezisztens fajtákat hoznak létre. Gyakorlatilag Európába ezzel most élen vannak. Olyan célt tűztek ki, ami a fenntarthatóságot szolgálja; új fajták jelennek meg, a fajtának a sokszínűségét, a számosságát növelik, és olyan technológiát lehet vele alkalmazni, amivel tényleg nem kellenek további a területek és egészséges táplálékot tudnak biztosítani a fogyasztóknak.”

A főosztályvezető hozzátette, hogy a magyar gazdák jól képzettek, de a marketing területén elmaradásban vannak. Fontos célnak nevezte a Burgonyakutatási Központ csapatának fenntartását, melyhez lehetőségei szerint segítséget is ígért.

(Forrás: http://www.tvkeszthely.hu/hirek/8529/szukseg-van-a-magyar-burgonyara/ )