Ezzel a hangzatos címmel került megrendezésre Keszthelyen 2017. január 26-án a szakma meghatározó rendezvénye, a Burgonya Ágazati Fórum. A szakmai nap programja a szokásos tematikát követte. A délelőtti előadásokból a résztvevők, mintegy 80 fő, általános tájékoztatást kapott a mezőgazdaságot érintő aktualitásokról. Szépe Ferenc FM főosztályvezető összegezte és elemezte az ágazat 2016 évi teljesítményét és vázolta az idei év várható trendjeit, a kiírásra kerülő pályázati lehetőségeket. Sótonyi András FM a termelői csoportok, szakmaközi szervezetek burgonya ágazaton belüli lehetőségeiről, támogatásukról tartott előadást. Ezt követően, szintén a sok éves tematikát követve, a Terméktanács részéről Szabó István előadásában hangzott el az ágazat elmúlt évének értékelése és a várható összeurópai trendek ismertetése (termőterület és teljes termés változása, felvásárlási árak, leszerződött tételek alakulása, stb.).

A soron következő előadást Szabó Kristóf, a NÉBIH munkatársa jegyezte. Ő az ágazat sikerességét alapvetően befolyásoló, vetőgumó ellátottsággal, a hazai vetőgumó szaporítások területi és minőségi alakulásával ismertette meg a hallgatóságot. Az adatok alapján továbbra is katasztrofálisan alacsony a vetőgumó felújítási aránya. A termelők a termőterület alig 10-15 %-án ültetnek fémzárolt, ellenőrzött minőségű vetőburgonyát.

A délutáni programban három szakmai elő- adás hangzott el. Dr. Sárvári Mihály, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem: Termesztési tényezők hatása a burgonya termésére és minőségére, Dr. Polgár Zsolt, igazgató, Keszthely: Basa – értékek és remények és Székely Tamás osztályvezető NÉBIH: A burgonya zárlati kártevőinek aktuális kérdései címmel.

A szűken vett szakmai részt két olyan előadás és végül a vitafórum követte, aminek témája a burgonya szerepének bemutatása volt az elszegényedőfélben lévő vidék életben tartásában. Előbb Köteles László a zempléni Komlóska község polgármestere mutatta be szülőfalujának sikertörténetét „Komlóska az önfenntartó ökofalu” címmel. Előadása alapján az elnéptelenedés útján járó közösség megtartásában, a falu életének újraindításában, a munkahelyteremtésben nagy szerepet játszott a közel tíz évvel ezelőtt Keszthelyről kapott vetőburgonya. A kezdetek óta természetesen több lábra sikerült állítani a falu gazdálkodását (turizmus, vendéglátás, állattenyésztés, gyümölcstermesztés és feldolgozás), de a keszthelyi burgonyafajták termesztése azóta is folyamatos a községben. Dancs Zoltán Zalaszentmárton polgármestere pedig egy olyan sikertörténettel ismertette meg a hallgatóságot, amely úgyszintén példa értékű lehet számos közmunkaprogramot működtető önkormányzat számára.

A bemutatott példa alapján a helyi termékek előállítása, pl. az étkezési burgonyáé, és rövid kereskedelmi láncú értékesítése jelentős árbevételhez juttathatja az önkormányzatokat, miközben munkát is ad az egyébként elhelyezkedni nem tudó embereknek. A vitafórumon az egész nap témáihoz kapcsolódóan aktív eszmecsere alakult ki az előadók és a hallgatóság között. Konszenzusként megállapítható volt, hogy az ágazat szereplői komolyan aggódnak a burgonyatermesztés hazai jövőéért.

Aggodalomra adhat okot a klímaváltozás burgonyatermesztésre gyakorolt érezhető negatív hatása (növekvő öntözési igény), a gyenge vetőgumó ellátottság, a piac szervezetlensége, az orosz importtilalom fennmaradása és a szürkegazdaság 50%-nál is magasabbra becsült részaránya. Közös vélemény alapján előrelépni csak a gazdaságosság növelésével, a hatékonyság javításával, a piac szervezettebbé tételével lenne lehetséges.

Dr. Polgár Zsolt egyetemi tanár, igazgató

(forrás: Az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Lapja – 2017. júniusi szám)